Még a 2026-os választás után is maradna a háborús veszélyhelyzet
A kormány újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a különleges jogrendet, így még a 2026-os választás után is maradna a háborús veszélyhelyzet Magyarországon. A kabinet az orosz–ukrán háború következményeivel, a humanitárius terhekkel és a gazdasági kockázatokkal indokolja a lépést. A javaslat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előterjesztésében került a parlament elé, és 2026. május 13-ig biztosítana rendkívüli felhatalmazást. A kormány szerint gyors, rugalmas döntéshozatalra van szükség. Közben 2026 januárjától szigorodnak a veszélyhelyzeti szabályok: egyes rendeletekhez már Országgyűlési felhatalmazás kell. A kormány a menekültellátásra, energiaár-sokkokra és háborús hatások mérséklésére hivatkozik. Ezzel szemben bírálók politikai kockázatokról.
Még a 2026-os választás után is maradna a háborús veszélyhelyzet
A kormány ismét benyújtotta a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítására vonatkozó javaslatát, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztett az Országgyűlés elé. A tervezet szerint újabb 180 nappal tolnák ki a különleges jogrend hatályát, vagyis egészen 2026. május 13-ig érvényben maradna a veszélyhelyzet. Ez azt jelenti, hogy még a 2026-os parlamenti választások után is érvényes lenne a kormány rendkívüli felhatalmazása.
A kormány indoklása
A kabinet szerint a szomszédban zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius válságot idézett elő. A konfliktus következményei nemcsak az ukrajnai lakosságot érintik, hanem egész Európát is, gazdasági és biztonsági szempontból egyaránt. A kormány közleményében azt írta, hogy Magyarország számára létfontosságú a menekültek ellátásának biztosítása, a gazdasági károk enyhítése, valamint a háborús hatások minimalizálása.
A veszélyhelyzet fenntartásával a kormány gyors döntéshozatali lehetőséget kap, így bizonyos törvényektől eltérhet, illetve egyes rendelkezéseket felfüggeszthet.
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) az Országgyûlés plenáris ülésén 2025. június 17-én.
MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán
Jogszabályi háttér
A javaslat értelmében az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján adhat felhatalmazást a veszélyhelyzet meghosszabbítására. A 2026. január 1-jén hatályba lépő tizenötödik alaptörvény-módosítás azonban új szabályokat vezet be: a kormány csak a parlament megfelelő többségének hozzájárulásával hozhat majd törvénytől eltérő rendeleteket. Ez a változtatás szigorúbb parlamenti kontrollt ígér, ugyanakkor a mostani hosszabbítás éppen ezt a határidőt készíti elő.
A kabinet szerint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolása továbbra is megköveteli a rendkívüli jogrendet, amely általános érvényű felhatalmazást adhat a kormánynak.
Orbán Viktor 2022-es bejelentése
A háborús veszélyhelyzetet Orbán Viktor 2022-ben, a választások után jelentette be. Akkor a miniszterelnök azzal érvelt, hogy a szomszédban dúló háború miatt „stratégiai nyugalomra” van szükség. Az Országgyűlés az Alaptörvény tizedik módosításával teremtette meg a jogi lehetőséget a különleges jogrend bevezetésére.
A kormány az eskütételt követően, egy Facebook-videóban közölte a döntést, amely azóta többször is meghosszabbításra került. A kabinet rendszeresen azzal indokolja ezt, hogy a háborús környezet miatt hazánknak gyorsan kell reagálnia a válságokra.
Választási összefüggések
A 2026-os választás kiírásáról Sulyok Tamás köztársasági elnök dönt majd. Orbán Viktor szerint a szavazás várható időpontja április 12. lehet, vagyis a most beterjesztett törvényjavaslat értelmében a háborús veszélyhelyzet a választások idején is érvényben lesz. Ez azt is jelenti, hogy a kormány a választásokat megelőző időszakban is élhet a különleges felhatalmazással.
A kritikusok szerint ez kérdéseket vet fel a demokratikus játékszabályok tiszteletben tartásával kapcsolatban. A kormány viszont hangsúlyozza, hogy a veszélyhelyzet nem politikai célokat szolgál, hanem az ország biztonságát és a lakosság védelmét.
Gazdasági és társadalmi hatások
A háborús veszélyhelyzet fenntartása lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy bizonyos gazdasági döntéseket gyorsított eljárásban hozzon meg. A kabinet szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni tudják az energiaárak ingadozását, a menekültellátás költségeit és a gazdasági válság következményeit.
Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a veszélyhelyzet hosszú távú fenntartása bizonytalanságot okozhat, és csökkentheti a demokratikus intézmények szerepét.
Összegzés
A kormány javaslata szerint még a 2026-os választás után is maradna a háborús veszélyhelyzet, amely 2026. május közepéig tartana. A kabinet szerint a döntés indokolt, hiszen a szomszédban dúló háború kiszámíthatatlan következményekkel jár. A kritikusok azonban úgy látják, hogy a kormány ezzel a lépéssel fenntartja a rendkívüli felhatalmazást a választási időszakban is, ami komoly politikai vitákat gerjeszthet a következő hónapokban.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
